A foundation szinten az alapok állnak: van valamilyen IT-infrastruktúra, amely el tudja hordozni az AI-alkalmazásokat, van egy kezdetleges adatmenedzsment, és az organizáció eldöntötte, hogy az AI-t komolyan kell venni. Az activation az ezt követő lépés. Azt jelenti, hogy már nem csak tervek és szándékok vannak, hanem az AI valóban működik — egy csapatban, egy folyamatban, az organizáció egy részében. Van valami használatban. Van valami, amely olyan eredményt hoz, amelyre az emberek rá tudnak mutatni.
Ez alapvetően más helyzet, mint a foundation, ahol még az a kérdés, hogy az organizáció el tud-e kezdeni valamit. Az activation szinten ez a kérdés megválaszolódott: elkezdődött. A megmaradó kérdés az, hogy ez a kezdet megismételhető, kiterjeszthető és átadható-e — vagy korlátozott marad arra a helyre, ahol keletkezett.
Az ezen a szinten álló organizációk többnyire néhány visszatérő mintázatban ismerik fel magukat. Van egy pilot, amely működik, gyakran néhány kivételesen motivált ember viszi, akik maguk találták ki, hogyan kell csinálni. Van eredmény, de az eredmény személyeken lóg, nem egy folyamaton. Ha az az ember távozik, vagy más munkával van elfoglalva, az kezdeményezés megáll.
Az IT-infrastruktúra támogatja, ami történik, de nincs úgy kialakítva, hogy skálázható legyen: amit egy helyen kialakítottak, azt máshol újra fel kell építeni, más eszközökkel, más megállapodásokkal, más feltételezésekkel. Az adatmenedzsment elegendő a jelenlegi alkalmazáshoz, de nem eléggé rendezett ahhoz, hogy egy második vagy harmadik alkalmazást a munka megismétlése nélkül lehessen kialakítani. És organizációs szinten gyakran hiányzik a közös kép: az egyik osztály nem tudja, hogy a másik valami hasonlót épített fel, és nincs olyan hely, ahol ez a tudás összefutna.
A mérés hét dimenziója ezt a mintázatot rendszerint pontosan megmutatja: az alapvető dimenziók, mint az organizáció, az IT-infrastruktúra és az adatmenedzsment alacsonyabb pontszámot érnek el, mint azok a függő dimenziók, amelyek ezekre épülnek. Tehát van aktivitás, de az a réteg, amelynek az aktivitást hordoznia kellene, még nincs kész.
Számos jel gyakran együtt jelenik meg. Arról beszélnek, hogy „az az eszköz, amit X csapata használ”, helyette egy olyan megoldásról, amely az egész organizáció számára elérhető. Az alkalmazással kapcsolatos kérdések egy emberhez futnak, nem egy folyamathoz vagy dokumentációhoz. Ha valaki egy másik csapatban ugyanazzal a problémával szembesül, az az ember újra kezdi, saját megközelítéssel, helyette hogy csatlakozna ahhoz, ami már létezik. És a kiterjesztésről szóló döntéshozás — több költségvetés, több ember, több alkalmazás — megérzés és anekdota alapján történik, mert nincs közös áttekintés arról, mi működik és miért.
A mérésen belüli plot-kör ezt gyakran konkrétan láthatóvá teszi. Amikor több ember külön-külön pontoz, activation szinten gyakran nagyobb szórás figyelhető meg, mint más szinteken: aki közel áll a kezdeményezéshez, magasabbra pontozza az organizációt, mint aki távolabb áll tőle. Ez a szórás maga is jelzés. Azt mondja, hogy a siker ezen a szinten gyakran lokálisan élt meg, és hogy a „hol állunk” kép még nem közös.
Az activationból a következő szintre — insight — való átmenet nem több pilotról vagy több lelkesedésről szól. Azok már megvannak. Az átmenet arról szól, hogy azt, ami már működik, hordozóvá tegyük: infrastruktúra, amely nem egyetlen osztályon lóg, adatmenedzsment, amely egy második alkalmazást nem kényszerít a már elvégzett munka megismétlésére, és egy organizációs forma, amelyben a tudás arról, mi működik, nem marad egyetlen embernél. Ez kevésbé technikai lépés, mint inkább strukturális: arról szól, ki a tulajdonosa annak, ami felépült, és hogy ez a tulajdonlás szélesebb-e, mint azok az emberek, akik a kezdeményezést tették.
Hogy ez a lépés pontosan hogyan néz ki, organizációnként eltér, és attól függ, hogy a hét dimenzió közötti szórás hol a legnagyobb. Aki activation szinten áll, és tudni akarja, mit kell konkrétan tenni a továbblépéshez, annak van egy kidolgozott útvonal itt: hogyan léphet az activation szintről a következő szintre. Aki inkább egy még csak most kezdő organizáció képében ismer magára, annak a kapcsolódó lépés itt található: hogyan léphet a foundation szintről a következő szintre. És aki tudni akarja, mi vár rá activation után — hogyan néz ki egy organizáció, amely már túl van az első működő alkalmazáson —, azt itt olvashatja: mit jelent az insight szint a gyakorlatban.
Ez a mérés azt mutatja meg, hogy az organizáció el tudja-e hordozni az AI-t: hogy az alapvető réteg egy alkalmazás alatt áll-e, és hogy az activation kiterjeszthető-e anélkül, hogy személyeken maradna lógva. Ez más kérdés, mint hogy a munka mely része alkalmas magára az AI-ra. Aki ezt szeretné tudni — egy feladat, egy szerepkör vagy egy folyamat mely része vehető át valóban az AI által —, azt az FTE TO AI munkascanjében találja, amely feladatonként kiszámítja, mekkora rész adható át a munkából. A két kérdés összetartozik: az egyik azt méri, milyen talajon állhat az AI, a másik azt, hogy azon a talajon mi épülhet fel.
Vraag maar wat er moet staan voordat AI in uw organisatie kan landen.
Answers come from this site’s knowledge base. Not tailored advice, and not a scan of your company.